Hogyan lettem virtuális asszisztens?
Azt hiszem a coviddal kezdődött az egész. Egyszer csak szembe jött egy számomra új irány.
Emlékszem pont úgy reagáltam, ahogy mindenki más…
Virtuális asszisztens? Hát az meg micsoda?
Az első családi/baráti közvélemény kutatás után el is vetettem az ötletet, mert nem voltam soha vállalkozó típus, nem is tudtam pontosan merre kellene indulnom.
Valamiért mégsem hagyott nyugodni ez a gondolat és elkezdtem nyomozni.
Különböző csoportokba regisztráltam, keresgéltem a neten, mindent elolvastam, aminek köze volt ehhez a két szóhoz, ami akkor már piros neonfényként villogott a fejemben minden nap. Az én ugrásomhoz a lendületet három nő adta meg és Judit bizalma hozta el az áttörést, amiért a mai napig nagyon hálás vagyok.
Én a nehezebb utat választottam és a közel 20 éves szakmai tapasztalatomra alapozva indultam el, rengeteg óra kutatómunkával a hátam mögött, ami sokszor még most is kevésnek bizonyul.
Folyamatosan tanulok, fejlődök, lépem át a határaimat, csodálkozom rá arra, hogy egy partneri jogviszony mennyire másként működik.
És mindezt miért?
– hogy lássam reggel munkába/iskolába indulni a fiaimat
– hogy akkor, onnan és úgy dolgozhassak, ahogy én alakítom
– hogy egy biztonságosabb anyagi hátteret biztosítsak a családomnak egy folyamatosan változó gazdasági helyzetben
-hogy utazhassak, és közben dolgozhassak is.
Sokszor olvasom azt, hogy ma már bárki lehet virtuális asszisztens, és ez nagyjából igaz is, de olyat, aki a szakmáját alázattal, tervekkel és szenvedéllyel űzi minden nap, nem találsz minden bokorban ezen a területen sem.
Legutóbbi hozzászólások